19. Rész - Csel

Sziasztok. Bocsi, hogy nem sikerült hétvégére hoznom a részt de eléggé kivagyok lelkileg, és ez kihat az írásomra is. Nem garantálom hogy tetszeni fog nektek ez a rész, de reménykedek benne. Jó olvasást, és köszönök nektek mindent:))♥

Linessa xx

Mindenben van turpisság.

Egyenetlen szuszogásra ébredek. Meztelen testemet puha, bordó takaró fedi el, mellettem pedig Zayn alszik. Egyik keze átlendítve pihen a derekamon, még a másik valahol a takaró alatt bujdosik.
Kemény vonásainak nyoma sincs, akárcsak egy mélyen alvó kisfiú. Így olyan ártatlannak és törékenynek tűnik.
Minden mozdulatomat kétszer átgondolom mielőtt cselekszem. Nem akarom hogy felébredjen. Nyugodtsággal tölt el ha csak nézem. Jó tudni, hogy végig mellettem volt míg aludtam - legalábbis remélem.
Jobb kezemmel lassan megérintem kissé borostás arcát, s hüvelykujjammal végigsimítom a felületet.
Lélegzetvisszafojtva figyelem reakcióját ami abból áll, hogy elmosolyodik. Nem tudom hogy álmodik, vagy szimplán felébredt az érintésemre, de nem sokára megtudom.
Hosszú szempilláit rebegteti miközben kinyitja mogyoróbarna szempárját. Szeme sarkában meglátszik a párna mintája, egyenlőre még nagyon álmos feje van. Édes mosolyát nem rejti el, csendben figyel engem.
-Azt akarom hogy ma jól érezd magad. - szólal meg, ébredés utáni hangja sokkal mélyebb mint szokott lenni.
-Itt? - húzom fel a szemöldököm.
-Elhiszed, hogy megoldom?
-Nem tudom már mit hiszek el és mit nem, Zayn. - sóhajtok.
Egyáltalán nem szemrehányásként mondtam ezt, mégis úgy érzem Ő annak vette.
-Mindjárt visszajövök.
Ledobja magáról a takarót, nehézkesen kikászálódik az ágyból, és a múlt éjjel elhajított ruhadarabjaiért nyúl. Mindezalatt én nem tudom elszakítani tekintetemet izmos hátáról, boxerbe bújtatott fenekéről, és a többi. Megoldásként vörösben úszó almácskáimat a párnába rejtem ameddig öltözik.
-Sietek.
Ajtónyikorgás, csapódás, léptek. Magamra maradtam. Olyan szinten kikészültem itt, hogy remélem tényleg siet, mert megfogok őrülni egyedül. Igen, félek. Minden egyes hangtól, minden egyes dologtól. Egyedül Tőle nem.
Figyelemelterelésként gyorsan felöltözök, aztán visszadőlök az ágyra és lepörgetem magam előtt a tegnap este eseményeit.
Senki nem viselkedett velem még ilyen gyengéden, ilyen megértően. Bármennyire is azt hazudom magamnak, hogy nem érzek iránta semmit, tudom nem érek el vele semmit.
Az igazság így is-úgy is ugyanaz: belé szerettem. Többet nem akarom eltitkolni. A sok rossz dolog ellenére is amit tett velem. Mindennel együtt.
Csukott szemeim előtt folyton ott lebeg az arca, s ha akarnék se tudnék másra gondolni.
Alig telik el 1-2 perc, a nyílászáró ismét megnyikordul. Berögzült mozdulatomnak hála gyorsan tudok reagálni rá, hisz ugyanabban a pillanatban már a talpaimon állok. Rendkívül gyorsan ért vissza...csakhogy nem egyedül. Őt egy alacsony, hollófekete hajú lány követi, kezében egy nagy zsákkal. Kék szemeinek csillogása nem azt sugározza felém hogy egy darab hús vagyok ebben a világban. Megértően néz rám, úgy ahogy eddig még - Zayn-en meg Luke-on kívül- senki. Fekete vékony trikót visel, szóval látom a jobb kezét díszítő halálfejes tetoválást, alatta egy idegennyelvű idézettel. Szürke nadrágja néhány helyen szakasztott, illik a fekete magassarkújához.
-Szia, Gwen. - mosolyog rám kedvesen. - Innen átveszem Malik, szólok ha végeztünk.
Felhúzott szemöldökkel bámulok a srácra, ám Ő nem viszonozza a pillantásomat, csak kisétál. Gombóc keletkezik a torkomban. Engem senki nem avatott be semmibe! Mi fog most történni?!
-Nina vagyok. - nyújtja felém a kezeit, de én még mindig csak állok és nézek. - Ugyan már, ezzel csak engem hozol kellemetlen helyzetbe. Segíteni akarok.
Óvatos mozdulatokkal teszi le a földre a zsákot, amiből előhúz egy hasonló szerelést, mint az övé egy fekete bőrdzsekivel spékelve.
-Azt akarjátok hogy játsszam el hogy démon vagyok. - esik le a tantusz.
-Csak így tudsz elvegyülni. Ezeket felveszed, kisminkellek, befújlak jó erősen dezodorral, és megvan oldva. Az már csak rajtad múlik hogy sikerül-e. Mert ha berezelsz akkor nagy a valószínűsége hogy rájönnek ki vagy.
Lassan fújom ki magamból a levegőt, mérlegelem az esélyeimet. Tegyük fel hogy bele megyek Zayn és Nina "játékába". Ha nem bukok le, lesz egy estém ahol elengedhetem magamat, és senki nem fog furcsán nézni rám. Ha viszont lebukok akkor nagy valószínűséggel nem csak engem, de őket ketten is megkínozzák. Ha berezelek és elcseszem miattam fognak ők is szenvedni. Ők, akik csak segíteni akarnak.
-Nem hiszem, hogy képes vagyok rá. - húzom el a számat, s ezúttal belenézek a lány szemeibe.
Olyan ismerősnek tűnik. Mintha már láttam volna ezelőtt...persze!
Ő az a lány a szórakozóhelyről. Zayn elvitt, majd ott hagyott engem és ehhez a csajhoz ment fel az emeletre. Még mindig abban a tudatban élek, hogy lefeküdtek. Komolyan, hogy nézzek én ezek után magamra? Ez a lány gyönyörű, nem is értem mit akar tőlem Zayn.
-Képes vagy rá. - mosolyog, kicsit közelebb nyújtja felém a ruhadarabokat.
Megrökönyödve nézek azokra, ismét vetekszik a két lehetőség a fejemben. Gyerünk, Gwen.
-Rendben. - veszem el tőle.
-Kimegyek Zayn-hez, szólj ha felöltöztél és jövök a sminkkel.
Figyelem amint irigylésre méltó alakjával kilibeg a szobából, aztán elkezdek öltözni.
Agyamban folyamatosan az az egy kérdés ismétlődik, hogy "Úristen, mire vállalkoztam?"

A feszülős felsőtől alig kapok levegőt, elképzelésem sincs Nina hogy bír nap mint nap ilyenekben mászkálni. Ha ezt nem lehet sürgősen meglazítani elájulok. A hátsó kapcsokkal babrálok szerencsétlenül mialatt kikiabálom hogy kész vagyok.
A feketeség nyomban ott is terem mögöttem, percekig csak halk dúdolása tölti be a szobát. Végül megkönnyebbülök, mert kilazítja a pólót hálát adva a bordáimnak.
-Oké, most csüccs.
-Kérdezhetek tőled valamit?
-Halljam.
-Miért segítesz nekem?
-Mert Zayn megkért rá.
-És ha Ő azt mondja ugorj a kútba akkor beleugrasz? - húzom össze a szemöldökömet.
-Hé! Ne mozogj. - dorgál meg a szemceruzával, majd folytatja. - Nos igen, beleugorhatnék mert túlélném.
Itt felkuncog, de szerintem rohadtul nem volt vicces. A féltékenység miatt nem sokára elvesztem az eszem. Meglátja csúnya tekintetemet, és azt hiszem arra próbál rájönni mi a bajom.
-A nevem Nina Malik.
-Malik? - formálom 'o' alakba a számat, és érzem azt a bizonyos követ ami leesik a szívemről.
-A testvére vagyok.
-De ciki.
-Hát, látnod kellett volna milyen fejet vágtál.
A megkönnyebbültség, a kínosság, na meg a meleg jele egyszerre ülepszik az arcomra - magyarul elpirulok. Ennyire kényelmetlenül még sosem éreztem magam. Honnan kellett volna tudnom? Zayn nem említette nekem hogy van egy testvére.
-Lépjünk túl rajta, oké?
Sejtelmes mosolya ott bujkál a szája jobb sarkában, tengerkék szemeit véletlen sem vezetné rám. Csakis azzal van elfoglalva hogy arcom nagy részét némi fehér púderrel befedje.

-Kész vagyunk.
Hosszú hallgatás után most szólal meg először, és amolyan "profi vagyok" fejjel néz rajtam végig. Kár, hogy fogalmam sincs hogy nézhetek ki.
-Észre sem fogják venni hogy különb vagy nálunk...csak még a dezodor kell.
-Hülyén érzem magam.
-Megszokod. Fogd be az orrod.
Egy kiadós spray-áradatot zúdít rám, és valljuk be, nem túl hatásos az orrbefogás. Amint elengedem rögtön prüszkölni, köhögni kezdek a túlzott levendulaillattól ami körül vesz, ráadásul alig bírom abba hagyni.
Zayn érkezésére hallgatok el. Hümmögő hangokat hallatva lépked hozzám, barna szemei fel-le cikáznak a testemen. Biztos megint elvörösödtem. Túl sokszor történik meg mostanában.
-Nos, akkor én most... - kezdi Nina.
-Kösz, a segítséget. - mondja mély hangján a fiú, ezután testvére már el is hagyja a helyiséget.
-Nem is mondtad hogy van testvéred. - motyogom.
-Rohadt sexy vagy ebben a cuccban. - hagyja figyelmen kívül a kijelentésemet, s cseppet sem óvatoskodva magához ránt.
Ajkaimba harapok az érzéstől, hőmérséklete még jobban felmelegít.
-És büdös is. - teszem hozzá.
-Csak neked tűnik büdösnek, a levendulaillat itt megszokott már.
-Neked nincs is olyan illatod.
-Ó dehogynem, csak az emberi orr nem érzi. Figyelj rám Gwen, jól oké?
Bólintok.
-Végig velem kell maradnod, és nem szabad gyengének mutatnod magad. Ha úgy érzem lankad az illatod vissza kell jönnünk ide, mert ha megérzik rajtad az ember aromáját baj lesz. Csak velem meg Ninával állhatsz szóba, meg azzal, akivel azt mondtam beszélhetsz. Bárki odamegy hozzád én elhajtom azzal nem kell törődnöd, a lényeg csak az hogy mindig, ismétlem mindig maradj mellettem. Megtudlak védeni, csak arra kérlek ne legyél makacs és tartsd be ezeket.